A mai napig is rejtélyes sarki fényre, más néven északi fényre már évszázadok óta csodálattal tekint az ember. Az északi fény nevét a római hajnalistennő, Aurora nevéből alkották. A különleges fényjelenség, ami a Föld északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék, elsősorban protonok és elektronok által keltett időleges fényjelenség.

Elég komplikált a mögötte lévő tudományos magyarázat, ha arra gondolunk, hogy a színek sokasága gázrészecskék összeütközésének eredménye lehet.  És hogyan? A elektromossággal feltöltött részecskék leginkább a Napból származnak, de egy részük a Naprendszeren kívülről érkezik. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra el tudja téríteni, de a mágneses pólusok körüli tartományban mégis bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkörünk atomjaival, ionizálják azokat és továbbgerjesztik az atomokat, és végük fénykisugárzással térnek vissza eredeti nyugalmi állapotukba.

2015. márciusban Magyaroszágon is lehetett látni hasonló jelenséget, amit egy  4-es erősségű geomágneses vihar okozott. Azt is sarki fénynek nevezzük, annak ellnére, hogy messze a déli vagy észeki sarktól keletkezik. Az oxigénnek zöld és vörös,  a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek. A jelenség a Föld felszínétől nagyjából 80 és 640 kilométer közötti távolságban keletkezik.

Lélegzetelállító 5 perces videót tett közzé a NASA

Skandináviában és Alaszkában külön üzletág épült az égi tüneményre, akár sétarepülésen is részt vehetsz, ahol a felhők felett élvezheted ezt a páratlan élményt. Először egy halvány csíkot látunk megjelenni az égen, amely hasonlít a Tejútra, majd a fény megváltoztatja színét és formáját az egész égbolton, amelynek kristálytisztasága a fényszennyezés hiányának köszönhető. Gondoltad volna, hogy már 30.000 éves barlangrajzokon is megjelent az északi fény?

Kattints és nézd meg Google térképpel is, ha nem tudsz betelni vele.