45 millió ember szenved az emlékezetvesztés, a hangulatváltozás és depresszió elviselhetetlen együttes kínjával, az Alzheimer-kórral
A hír aggasztó. Amerikai kutatók folyamatosan vizsgálják a betegség lassítását célzó terápiák sikerességét, egyelőre nem sok sikerrel. Legutóbb arra a kényszerű következtetésre jutottak, hogy virtuális világ technológia agyműködésre kifejtett hatásaival pozitív eredmény érhető el. Gary Small pszichiáter, a University of California Los Angeles (UCLA) Memória- és Öregedéskutató Központjának igazgatója szerint, korai lenne azt állítani, hogy a technológia segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt, de, a megfigyelés szerint “amikor az agyunk a Google-t használja, az idegpályák alaposan megváltoznak”. Az új vizsgálat, amely a Journal of Geriatric Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg, pont akkor készült el, amikor a szakértők azt jósolták, hogy az alzheimeres esetek száma 2050-re megnégyszereződik. A téma ilyen vetületeire válaszképpen elszaporodtak a különböző agytorna-módszerek és a memóriát serkentő számítógépes programok.
A kísérlet: a 9 hónapos vizsgálatnak 24 neurológiailag egészséges 55 és 76 év közötti hasonló iskolázottságú alanya volt, akik kétféle feladatot hajtottak végre: szöveget kellett olvasniuk a számítógép kijelzőjén, illetve internetes kereséseket kellett végezniük csokoládé fogyasztás előnyei, egy galapagosi utazás megtervezése és a megfelelő autó kiválasztása témakörben. Eközben az agyukat egy speciálisan felszerelt MR (mágneses rezonancia) készülék vizsgálta. Csak kevés vizsgálat foglakozik a technológia hatásaival a “digitális bevándorlókra”, vagyis azokra, akik a számítógépet életük során csak később kezdték el használni, szemben fiatalabb társaikkal, a “digitális bennszülöttekkel”. Smale ezt a vizsgálatot legújabb, iBrain: Hogyan éljük túl a modern elme technológiai változását című könyvének kutatómunkájához kezdeményezte. Nem az a fontos, milyen jellegű tevékenységet végez a páciens a számítógép előtt, sokkal inkább az, hogy aktívan használja a logikai funkciókat. Erre kitűnően alkalmas az internetes keresés, az e-mailezés, vagy bármilyen hasonló tevékenység. Az internetnek külön előnye, hogy szórakoztató, ezért nincs ‘feladat’, ‘munka’ jellege, épp ezért szívesen használják az érintettek.”
A virtuális valóság fékezheti a demenciát?
“A demencia az egyik lehető legrosszabb dolog, ami egy idős emberrel történhet. Sajnos a nagypapám is áldozata lett ennek a betegségnek (és az ezt kísérő Alzheimer-kórnak), így sajnos a saját szememmel láthattam, amikor az ember emlékezetéből szép lassan elkezdenek kiesni azok az élmények és tapasztalatok, amik azzá tették, akinek megismerhettük.” 
Szerencsére az utóbbi években egyre több előrehaladás történt a betegség elleni küzdelemben, most pedig az utóbbi évek egyik legizgalmasabb technológiája, a virtuális valóság is segíthet. Alex Smale a TribeMix nevű social marketing alapítója korábban a játékiparban dolgozott, így rengeteg tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. A cége elsődlegesen továbbra is marketinggel foglalkozik, de Smale az utóbbi időben érdekes vállalkozásba kezdett bele: idős, demenciában szenvedő betegeknek hoz létre virtuális valóság élményeket. 
Smale abban bízik, hogy a jövőben kutatások segítségével jobban megérthetik majd, hogy miként lehetne a legjobban alkalmazni ezt a kezelést, illetve több otthonban is bevezethetik majd a VR szemüveg használatát. A csapatnak, orvosok és ápolók folyamatos visszajelzései alapján sikerült olyan VR-demókat létrehozni, amelyek pozitívan befolyásolják a demenciában szenvedő betegek hangulatát nem csak a kezelés közben, de stabilan, azt követően is. Ráadásul az emlékek felidézésében is segítenek!
Milyen jelei lehetnek a demencia kialakulásának?
1. Memóriazavar: a rövid távú memória hanyatlása a leggyakoribb korai tünet, amit a feledékenységtől az különböztet meg, hogy a feledékeny ember emlékszik az elfelejtett dolgokkal kapcsolatos egyéb tényekre. A régi dolgokra sokáig kiválóan emlékezhet a beteg!
2. Automatizmusok megakadása: a demens betegek gyakran nehezen tudják elvégezni azokat a megszokott, mindennapi tevékenységeket, melyeket azelőtt gondolkodás nélkül, szinte automatikusan megoldottak.
3. A nyelvi kifejezőkészség zavarai: bárkivel előfordul, hogy keresi a megfelelő szót, a demens beteg azonban gyakran az egyszerű szavakat is elfelejti, vagy más szavakat használ helyettük, ettől írása és beszéde érthetetlenné válhat.
3. Időbeli és térbeli dezorientáltság: a demens beteg ismerős környéken is eltéved, elfelejti, hogy éppen hol van, hogyan került oda és hogy kell hazamennie. Időzavara odáig terjedhet, hogy összekeveri a nappalt az éjszakával.
4. Hibás vagy csökkent ítélőképesség: Előfordulhat, hogy a demens beteg nem megfelelően öltözik, hideg napokon kevés ruhát ölt, míg nagy melegben feltűnően túlöltözik.
5. A figyelem hanyatlása: A demens betegnek nehézsége okoz egy egyszerű beszélgetés követése, elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetni.
6. Tárgyak rossz helyre tétele: bárkivel előfordulhat, hogy nem a megszokott helyre teszi a tárgyakat, de a demenciában szenvedő beteg feltűnően szokatlan helyekre teheti a tárgyakat. Ezzel függ össze nem ritkán a meglopatásos téveszme.
7. Megfigyelhető, hogy a beteg gyanakvóvá, ingerlékennyé, szorongóvá, izgatottá vagy éppen apatikussá válik. Nem ritka a paranoiditás (vádaskodás, üldöztetés). Gyakori tünet a kezdeményezőkészség, az érdeklődés elvesztése, a demens beteg idővel nagyon passzívvá, esetleg aluszékonnyá válhat.
Nehéz megmondani, hogy mikor kezdődik a demencia, de kis odafigyeléssel még elcsíphetőek a gyanús jelek. A virtulreality lehetőséget ad az idős emberek életének színesebbé tételére, s hozzájárulhat a környezete számára is kellemetlen tűnetek visszaszorítására.
forrás: Tribemix Virtual Reality for Dementia Care
Go2maps Group