Győr

Győr, az elfeledett latin Arrabona néven ismert és rómaiak által lakott város volt. I. István magyar király a honfoglalást követően a helyet egyházmegyei rangra emelte, a török háborúk alatt pedig felbecsülhetetlen katonai jelentőséget kapott Bécs egyik utolsó védőbástyájaként. A város erőddé alakítása sikeres volt, az oszmánok a hosszúra nyúlt háborúban mégis elesett, majd 4 év […]

Bővebben »

Hernád község

Miről híres Hernád? Nos, arról, hogy Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre, az ország talán leghíresebb lovas betyárja, aki  1862 nyarán esett fogságba, s azonnal ki is végezték. Az akkor húszéves, „igen szép külsejű és arcú” betyár kivégzése nagy esemény volt Pesten. „Ezernyi ezer nép lepte el az utcákat”, amikor „Virágkoszorúval a kezében a vesztőhelyre szállíttatott”. Nyilván a nagy érdeklődés volt […]

Bővebben »

Mórahalom

Szegedtől mintegy 20 kilométerre nyugatra helyezkedik el, közvetlenül a déli (szerbiai) országhatár mellett. A szomszédos települések: észak felől Zákányszék, kelet felől Domaszék, délkelet felől Röszke, nyugat felől Ásotthalom, északnyugat felől pedig Ruzsa; dél felől a vajdasági Horgoshoz tartozó külterületek határolják. 2015. július 13-án itt kezdték meg a Magyarország–Szerbia-határzár építését. Kóstoló Mórahalomból:   Go2maps Group

Bővebben »

Vértesszőlős

Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít.  A község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit,  Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak  a  telephelyét tárták fel. A bemutatóhelyen láthatóak a kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A község központjának mai képe a 19. […]

Bővebben »

Nagytarcsa

A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest  XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa és Isaszeg határolja.   Az első írásos említése 1352-ből származik, a település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté.  1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik.  1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült. A 20. század elején kapta a ma is használatos […]

Bővebben »

Alsómocsolád

Alsómocsolád “…a 323 lelket számláló Észak-Baranyai falut valaha tündérek lakták. S, mivel ez volt a világ leges-legszebb helye, nagyon vigyáztak rá. Az embereknek is megtetszett ez a vidék, engedélyt kértek hát a tündérek királyától, hogy letelepedhessenek itt. A tündérek királya feltételt szabott: „Ha vigyáztok a tájra és megőrzitek meséit, itt maradhattok.” És, így lett! A […]

Bővebben »

Palkonya

Mi az: egyutcás falu, 350 fő  lakja, 53 borpincéje van és virtuálisan bejárható? Palkonya! És miről híres Palkonya: három halastójáról,  gyalogtúra és nemzetközi “Három folyó” kerékpáros túra útvonaláról, 53 borpincéjéről, egy csodálatos kápolnájáról a falu tetején, és a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúrájáról. Ennyi. És ez épp elég, hogy beülj a kocsiba és lehajts két […]

Bővebben »

Bicske

Bicske, a virtuális város! Hogy ez mit jelent: nem titok többé milyen fejlesztések zajlanak a városban, a belső terek is pont uyganolyan nyilvánoságot kapnak, mintha az utcán sétálva a külső burkolatot látnánk. Bicske a lakosságát tájékoztatja a jelen állapotokról. Iskola, óvoda, tűzoltóság, bíróság, könyvtár, polgármesteri hivatal vált bejárhatóvá virtuálisan. A város vezetése újszerű megvilágításba helyezte […]

Bővebben »

Nagytarcsa

Ennél többet is tudunk, vagy nem? A környék már az őskortól lakott terület volt. Az első írásos említése 1352-ből származik, a második  pedig 1403-ból, amikor a település Tarcsa néven létezett. A 15. század környékén ketté vált… vajon miért? A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek, 1733-tól már Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozott. 1819-ben egy evangélikus templom épült itt előszor, […]

Bővebben »

Mosonszentmiklós

Mosonszentmiklós településről az 1208-ban tesznek először említést. Egyik büszkesége a falu közepén emelkedő dombra épült barokk templomegyüttes (18. század vége), amelynek 47 m-es tornya és a mellette álló két kápolna – a jobb oldali Szent Kereszt-kápolna a 16. században, a bal oldali 1929-ben épült – impozáns látványt nyújt. Az ilyen típusú templomtér egyedülálló az országban. egy jellegzetes barokk stílusú templom belső […]

Bővebben »