Bábolna, a fordulatokban gazdag város
Az alapítására II. József császár 1789. októberében utasította Csekonics József vértes alezredes mezőhegyesi ménesparancsnokot, hogy a 6600 holdnyi Bábolnapusztát vásárolja meg a kincstár részére Gróf Szapáry Józseftől. A cél, hogy a hadsereg számára lóutánpótlásról tudjon gondoskodni.
1806-tól az udvari haditanács rendelete szerint Bábolna önálló ménesintézetté alakult és a Bábolnai Magyar Királyi Állami Ménes–Intézetet célja a lótenyésztés színvonalának emelésére szolgáló tenyészállatok nevelése lett. Az új működéshez a kiinduló lóállomány 16 fedezőmén, 96 tenyészkanca, 119 csikó és 717 remonda volt.
A telep életében az első nagyobb esemény 1809. június 15-én Napóleon csapatainak megjelenése volt. A ménes nagyrészét még érkezésük előtt sikerült Mezőhegyesre menekíteni, az épületeket a franciák felgyújtották.
Eztán a bécsi főfelügyelőség támogásával megindult a meglévő kancaállomány keleti származású ménekkel való fedeztetése, s ennek érdekében 1836-ban Eduard von Herbert, a Bábolnai Ménesintézet parancsnoka Szíriába utazott, s Damaszkusz és Aleppo környékén beduin törzsektől vásárolt kilenc eredeti arab mént és öt kancát. 
Közülük legnagyobb nyereségnek a Shagya nevű csődör megszerzése bizonyult. Utódainak tartása és teljesítőképessége közmondássá vált az egész Monarchiában.
1867-ben a Kiegyezést követően Bábolnát a magyar kormány visszavásárolta, s ettől kezdve a Földmüvelésügyi Minisztérium lett a gazda.
Jött a váltás.
A szovjet típusú szovhozok magyarországi megfelelőitől a korabeli kormányzat meglehetősen sokat várt, s Bábolnára osztotta a mintagazdaság szerepét. Bábolna az egyik csúcsot jelentette az állami gazdaságok között, ahogy Nádudvar a termelőszövetkezetek vagy a Győri Vagon és Gépgyár jelentette az iparban. 
A szovjet élelmezési gondok orvoslására átfogó program beindítását határozták el az SZKP XXVI. Kongresszusán, így a szovjet–baromfiprogram keretében került sor bábolnai rendszerű üzemek megépítésére és exportjára. Nem sokkal később a Szovjet–Magyar Kormányközi bizottság határozatot hozott, hogy a kombinát a Szovjetunió négy különböző területén létesítsen négy bábolnai iparszerű broilerhústermelési rendszert. A program keretében került sor Kijev, Jeszentuki, Dnyeprodzserzsinszk és Baranovicsi környékén 2–2 broiler– és tenyésztojás–termelő üzem megépítésére és felszerelésére. Az 516 istálló építési és szerelési anyagainak a szállítása 1979 májusától kezdődött és két éven át tartott.
A magyar nagyüzemi állattenyésztésben a legprogresszívebb szerepet a baromfitartás töltötte be, színvonalában legközelebb került a termelésben élenjáró országokhoz. A baromfitartás révén világméretekben is számottevő szerephez jutottunk a mezőgazdaság innovációjában. Az intenzív tojástermelésre kifejlesztett Bábolnai Tetra tojóhibridet a világ három legsikeresebb hibridje között tartották számon a nyolcvanas években.
A cég 1970-ben a MALÉv-vel együttműködve – Európában elsőként – kidolgozta az előnevelt jérce légiszállítási gyakorlatát.
1985-ben az egy főre jutó baromfihús–fogyasztásban Magyarország a világ első öt országa között foglalt helyet. A termelés bőséges exportot is lehetővé tett. Az 1980-as években a világkereskedelmi forgalomba kerülő összes baromfihúsnak mintegy 10 százalékát hazánk adta. Bábolna fő célpontjai Irak, Szíria, Algéria, Jordánia, Kuwait voltak. A közel-keleti keltetőtojás export 1968-ban hetenként egy repülő különjárattal indult. A vállalat számára súlyos veszteséget jelentett az Irakba történő export politikai okokból történő országos leállítása 1986-ban.
Bábolna modern város, mégis lovairól és a Nemzeti Ménesbirtokról híres
Nézzük mai szemmel 3D virtuális nézetben Bábolna helyeit, beleképzelve magunkat a fordulatos történelmébe:
Lovat szeretne venni?
Látogasson el Bábolna Nemzeti Ménesbirtokra, ahol élő és múzeumi lovakkal is találkozhat:
szöveg forrás: levéltár
Go2maps Group