Gyula

A vidéken, amelyen később Gyula kialakult, az első emberek az újkőkor idején, Kr. e. mintegy 5000 évvel jelentek meg. A Fehér-Körös vonala és a magasabb, ármentes területek (mint a mai plébániatemplom környéke, a Kálvária-dűlő, Sándorhegy, Aranyág, Törökzug valamint a homokbányák környéke) akkoriban már alkalmasak voltak őskori települések megalapítására. Ennek nyomai egészen a honfoglalásig kimutathatóak a város határában. Gyula város első okleveles említése […]

Bővebben »

Vértesszőlős

Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.  A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában […]

Bővebben »

Mezőkövesd

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik. 1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek […]

Bővebben »

Zirc

Zirc „a Bakony fővárosa”. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik. A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár. a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején […]

Bővebben »

Hejőpapi

A környék már az őskorban is lakott volt. 1261-ben Poph néven említik először. Az egri püspökség birtoka volt, neve is a „pap” szóból ered. A 16. században a törökök többször feldúlták, de csak a mezőkeresztesi csata (1596) után néptelenedett el. A 18. század elején lassan újra benépesült. Jelentős volt a káposztatermesztés és a cirokseprű-készítés, évente mintegy tízezer cirokseprűt vittek értékesíteni a miskolci piacokra. A világháborúk sok szenvedést hoztak a falunak, több lakója elesett a fronton, a vasútvonalat […]

Bővebben »

Budajenő

A település nevének első ismert, írásos említése 1225-ből származik, Jenő (villa Jeneu) formában, amikor is II. Endre király a budai szigeten levő Szent Mihály egyháznak adományozta a szolgagyőri várjobbágyok két itteni telkét. Egy 1253-ből származó határjárási okmány szerint az esztergomi és az óbudai káptalannak, illetve a szigeti apácáknak is voltak itt birtokaik, az említett, Szent […]

Bővebben »

Tiszadada

A község területén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a Kr.e. IV. évezredben is megélhetést nyújtott őseinknek. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Első biztos említése 1254-ből még terra; birtokosától a Gut-Keled nemzetségbeli István bán szerezte meg és fia is bírta még 1300-ban. A 14-15. században, a Báthoryak osztozkodásai során a család birtokában volt, de a 16. század közepén […]

Bővebben »

Medina község

Nevének feltételezhetően nincs köze a szaúd-arábiai Medinának, az iszlám egyik szent városának nevéhez, melynek jelentése város.  A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. 1394-ben egyházi birtokként említik először. Teljes népessége 668 fő. Lássunk néhány színfoltot a községből: Medinai Malom Vendégház Medina Könyvtár  Medina Művelődési Ház  Medina Óvoda és Bölcsőde Medina Polgármesteri Hivatal Go2maps Group

Bővebben »

Kaposvár

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős. A város neve a „kapu” és a […]

Bővebben »

Dabas

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két falut. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált. A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete […]

Bővebben »