Győr, az elfeledett latin Arrabona néven ismert és rómaiak által lakott város volt. I. István magyar király a honfoglalást követően a helyet egyházmegyei rangra emelte, a török háborúk alatt pedig felbecsülhetetlen katonai jelentőséget kapott Bécs egyik utolsó védőbástyájaként. A város erőddé alakítása sikeres volt, az oszmánok a hosszúra nyúlt háborúban mégis elesett, majd 4 év […]
Miről híres Hernád? Nos, arról, hogy Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre, az ország talán leghíresebb lovas betyárja, aki 1862 nyarán esett fogságba, s azonnal ki is végezték. Az akkor húszéves, „igen szép külsejű és arcú” betyár kivégzése nagy esemény volt Pesten. „Ezernyi ezer nép lepte el az utcákat”, amikor „Virágkoszorúval a kezében a vesztőhelyre szállíttatott”. Nyilván a nagy érdeklődés volt […]
Szegedtől mintegy 20 kilométerre nyugatra helyezkedik el, közvetlenül a déli (szerbiai) országhatár mellett. A szomszédos települések: észak felől Zákányszék, kelet felől Domaszék, délkelet felől Röszke, nyugat felől Ásotthalom, északnyugat felől pedig Ruzsa; dél felől a vajdasági Horgoshoz tartozó külterületek határolják. 2015. július 13-án itt kezdték meg a Magyarország–Szerbia-határzár építését. Kóstoló Mórahalomból: Go2maps Group
Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. A község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit, Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak a telephelyét tárták fel. A bemutatóhelyen láthatóak a kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A község központjának mai képe a 19. […]
A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa és Isaszeg határolja. Az első írásos említése 1352-ből származik, a település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült. A 20. század elején kapta a ma is használatos […]
Alsómocsolád “…a 323 lelket számláló Észak-Baranyai falut valaha tündérek lakták. S, mivel ez volt a világ leges-legszebb helye, nagyon vigyáztak rá. Az embereknek is megtetszett ez a vidék, engedélyt kértek hát a tündérek királyától, hogy letelepedhessenek itt. A tündérek királya feltételt szabott: „Ha vigyáztok a tájra és megőrzitek meséit, itt maradhattok.” És, így lett! A […]
Bicske, a virtuális város! Hogy ez mit jelent: nem titok többé milyen fejlesztések zajlanak a városban, a belső terek is pont uyganolyan nyilvánoságot kapnak, mintha az utcán sétálva a külső burkolatot látnánk. Bicske a lakosságát tájékoztatja a jelen állapotokról. Iskola, óvoda, tűzoltóság, bíróság, könyvtár, polgármesteri hivatal vált bejárhatóvá virtuálisan. A város vezetése újszerű megvilágításba helyezte […]
Mosonszentmiklós településről az 1208-ban tesznek először említést. Egyik büszkesége a falu közepén emelkedő dombra épült barokk templomegyüttes (18. század vége), amelynek 47 m-es tornya és a mellette álló két kápolna – a jobb oldali Szent Kereszt-kápolna a 16. században, a bal oldali 1929-ben épült – impozáns látványt nyújt. Az ilyen típusú templomtér egyedülálló az országban. egy jellegzetes barokk stílusú templom belső […]
Még a margitszigeti apácák is elmondhatták magukról, hogy Tápiószecső náluk is megfordult. A településről az első okleveles említés még IV. Béla uralkodásának idejében 1264-ben tették. IV. Béla a települést az akkori birtokosoktól, Uza fiaitól az elkövetett bűneik miatt elkobozta és tovább adományozta a margitszigeti apácáknak. Hogy miért pont nekik? Nos, nem szent cselekedetből, egyszerűen adódott a lehetőség, hogy családon […]
Nováról szóban és 3D nézetben A honfoglaláskor a történelmi adatok szerint a zalai területeket a Kál horka törzse szállta meg, ahová Nova is beletartozott. Az első írásos említés 850-ben a salzburgi érsek egyházszentelésében található, és 1190-ben egy másik írásban Novát már a veszprémi püspökség kúriájaként említik, ami kényelmesebb pihenést engedett számára. A fejlődő települést 1446-ban már mezővárosnak […]
