Nováról szóban és 3D nézetben

A honfoglaláskor a történelmi adatok szerint a zalai területeket a Kál horka törzse szállta meg, ahová Nova is beletartozott. Az első írásos említés 850-ben a salzburgi érsek egyházszentelésében található, és 1190-ben egy másik írásban Novát már a veszprémi püspökség kúriájaként említik, ami kényelmesebb pihenést engedett számára.  A fejlődő települést 1446-ban már mezővárosnak nevezte a püspök, gyarapodó lakossággal és kézművesekkel, főleg fazekasokkal. A 15. század végén a püspökség gazdatisztjei laktak itt, akiket a sümegi várnagy rendelt ide. A településnek volt külön bírája is.  1524-ben az urbárium szerint a területen 4 püspöki uradalmi malom, 20 egész és 4 fél telek, valamint hasonló nagyságú puszta volt 33 itt élő jobbággyal.

1550-ben a novai esperesi kerület 23 plébániával működött, de  Szigetvár 1566. évi eleste után lassan eltűntek a Nova környékén emlegetett helységek: pl. Salamonfa, Kondorfa, Lőrincfa, Felső-alsó Csapófa, Babath, Fácáni, Dancs, Szántóháza, Petőfa, amelyek ma dülők Nova határában. A folyamatos török dúlás miatt az 1600-as évekre Nova a környező településekkel együtt elnéptelenedett. 1622-ben a püspök a lakatlan Nova megszállásért 6 esztendő szabadságot ígért.  A 17. század a török dúlás időszaka volt.

Az 1700-as években végre fejlődésnek indult a település, növekedett a népessége, mezőgazdasági területeit használták, jelentős szőlőterületekkel, majorokkal, malmokkal, amelyek közül az egyik a Zágor folyón lévő 3 kerekű fűrészmalom. A Szombathelyi egyházmegye megalakulásával a települést is leválasztották Veszprémtől, és 1778-ban készült el a templom, és plébánia is működött itt.

1870. január 1-jén a közigazgatási reform keretében megalakult a Novai járás. A településen kezdetben három vásárt, később már hatot tartottak, helyszíne a Fő utca volt. 1897-ben a zalaszentgróti születésű gróf németújvári Batthyány család sarja, gróf Batthyány Zsigmond (1856-1939) megvásárolta a püspök novai birtokát. Ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági uralma.

1905. szeptember 8. – Rendelet a helyi építés szabályairól: „…az építés szabályozási vonala a novai plébániaépület és a novai uradalmi épület egy vonalában, vagyis az út és utca szélességét 48 méterben állapítja meg. A szurkos-szeri részben Kovács Miklós és a pásztorház közti út és utca szélességét 14,0 m-ben állapítja meg, mint szabályozási vonalat. A házak előtt az épülettől 2 m szélességben a kiskertek használtassanak.”
Azután 1950-ben megszűnt a Novai járás, Lenti átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak.

Turisztikai látnivalók

Tiszttartóház: az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt. amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén ma a kultúrház áll.

Olgamajor – Vadászkastély (magántulajdonban)
Mamutfenyő (tavasszal készül róla 3D nézet)
Plébánia (lásd fent)

A község többi része is elérhető, bejárható

És végül, hogy kerül a csizma az asztalra, Nova versus nova

„A nova a szegények bora; ha nem lenne nova, nem innánk soha.”

Amikor a háború után, állítólag Karintiából egy gazda direkt-termő szőlővesszőt hozott a faluba, szőlője még kevés gazdának volt, akik szénkénezéssel védekeztek a szőlőt támadó gyökértetű ellen. Ám, amikor egyesek szerint Amerikából behozták Európába a novát, egy szál vesszőért egy egész kövér disznót adtak. Ettől fogva hamar elterjedt a „hálás” igénytelen szőlő. Akinek csak egy tenyérnyi telke volt, az is ültetett belőle, és a két-három évtizedig kopáron heverő lejtőket sikerült betelepíteni szőlővel. A novatőkék ontották a kissé fanyar ízű nedűt, könnyen pergő bogyóit az esővíz gyakran lehordta a völgybe, alig győzték begyűjteni a termést. Szüret táján mindenki üres hordókat keresett, az edényeket hadba fogták és még a mosóteknőben is bort tároltak…a szegények borának nevezték.
“Van egy nagyon rossz tulajdonsága a nova szőlőnek: ha megérik minden szeme leesik, lepereg ha megérintjük. Nagyapám általában nekem a nova szőlősorokat jelölte ki. Mondanom sem kell, hogy nem kitörő lelkesedéssel fogtam hozzá a szőlő szedésnek, mert állandóan lemaradtam. Kaptam sok fricskát, de azért csak segítettek a többi szőlő szedők. Több módszert alkalmaztunk a nova szőlő szedésnél, de gyakorlatilag eredménytelenül. Nagyapám ha látta hogy elfogyott a türelmem,akkor más munkát adott. Nem szerettem szedni a nova szőlőt ha eső után kellett kiszedni a szőlő tőkéje alól.”

Szumma-szummárum, Nova (község) és nova (szőlő) nem áll rokonságban egymással!

szövegforrás: wikipedia, sulinet, hegyközi

Go2maps Group